Teli náciki zór

Kana ando 1933-dikno bers o Nemzetike Szocialisti zór pumenge linye, bari baja angya odá ári le romenge taj le szintenge. O rasszistike nürnbergike törvénnya, aszo ando 1935-dikno bers angye ánde, po biboldóvi kamnahi ári te asztaren taj adana szakodivutne úje. Adana törvénnya te po roma taj te po szinti vonatkozinnahi.

Jek plakáto, aszo azí kergye, hogy ánde te szikavel o nürnbergike fajike törvénnya, saj ovel hogy po tanáccsa palo 1935-dikno bers.

Rasszistike Gondolattya

O „fajiko higiéniusi“, o Robert Ritteri (po jobno ódalo) pe jekhe aszisztenskinyaha rat lel téle jekhe terne nyimcike szintkinyatar. O kípo ando 1936-dikno bers kergyija, hogy te szikavel i kutatóni búti.

„Fajiko Tudományi“

Jek aktakero papíri palo Karl Stojka telo Karl Rigo nevo, aszo le Robert Ritter „fajkutatóveszkere” manusa kergye ando 1940-dikno bers.

„Bűnmegelőzési”

Nyimciko szintiko családo ando blickendorfi ko lágeri, Kölnoszte ando 1937-dikno bers december 12-én.

Fórike Lágerja

Auszug eines Gesetzblattes vom 25. Juli 1933

Johann Wilhelm Trollmannoszkero hivatalosno kípo, aszo o Hans Firzlaff o kergya ando 1928-dikno bers.

Lukesztano azonosítóno kípo, aszo ko családo hi.

„Papíri pale cigányengere adattya, akasz Halbturnosztar Lackenbachoszte liginye taj pale lengere khera taj palo bútya aszo lengere sztye”, 1942.07.02

Ári Csórdóne

Lista palo roma, ako Spitzzickenosztar/Hrvatski Cikljinosztar andar o Burgenlando (Ausztrija) úje ligime.

Kípo palo jek bécsiko jagalo, ako őrzinlahi le romane családen, akasz Lackenbachoszte ligije, ando 1943-dikno bers november 23-án, kana ári kergye o lágeri.

„Cigányike” Lágerja

Der Alternativtext wird in Kürze eingefügt

privacy_overlay.youtube.title

privacy_overlay.youtube.description

privacy_overlay.vimeo.title

privacy_overlay.vimeo.description

privacy_overlay.openstreetmap.title

privacy_overlay.openstreetmap.description

privacy_overlay.issuu.title

privacy_overlay.issuu.description