Bernadotte, Folke:
(1895-1948) Le kirájike családoszkero ivadíko ando Svédiko, le svédike Vöröskeresztoszkero elnöko.
Bohémija:
O nyugatiko ríso ando Csehiko.
Bosnyákja:
Muszlimja Bosznija Hercegovinate taj Szerbijate.
Csehszlovákija:
Maskarutni európaviko államo po akanutno than le Csehikoszke taj le Szervikoszke ando 1919-1939 taj 1945-1992 berša.
Departement:
Kerüleťťa ando Francijiko.
Elzász-Lotaringija:
Merro határi ando észak-keletiko Francijiko.
Főkormányzóságo:
Aszavo ríszo ando Lengyeliko, aszo zórjaha pumenge linye o nyimci ando 1939- dikno bers taj na phangye le ko Nyimciko Birodalmo.
Havel, Václav:
(1936-2011) Antikommunistiko csehiko vezetővo, le Csehikoszkero elnöko 1989- 1992, elnöko le elsőne Csehike Kösztársaságoszke 1992-2003.
Himmler, Heinrich:
(1900-1945) SS-iko Reichsführeri taj le nyimcike jagalipeszkero vezetővo; jek andar o nácike vezetővi, ako o legbareder felelőssa sztye vaso holokauszto taj vase romengero taj szintengero mundarkeribe.
Churchill, Sir Winston:
(1874-1965) Brittiko miniszterelnöko telo dúto világháborúvo, ako Nóbel-díjo nyeringya.
IKPK:
Nemzetköziko Bűnügyiko Jagaliko Egyesületo maskar 1939 taj 1945 – aszosztar o Interpolo úja –, aszoszke o székhejo Bécsoszte, pálal Berlinoszte sztya.
INTERPOL:
Nemzetköziko Bűnügyiko Jagaliko Szervezeto – aszo ando 1946 andar o IKPK ácshija –, aszoszke o székhejo Párizsoszte, pálal Lyonoszte sztya.
Jenissa:
Téle csoriszajardo taj diszkrimináltno níposzkero csoporto, aszo andar aszave bevándorlóne manusa ácshel, ako po phúja keren taj kézművessa hi. Po alpesiko területo dzsiven taj külön cshib vakeren, aszo jenisoszke akharen.
Justin, Eva:
(1909-1966) Nemzetiki szocialistiki kutatókinya, ako i fajhigiénija taj népességbiológija kutatinlahi taj le Robert Ritteriszkeri közelikni kolléga sztya. Ó hi felelősni vase „fajike biológijajike“ szakértőjike véleménnya, miste szoszke but des ezeri romen taj szinten mundarkergye.
Keynes, John Maynard:
(1883-1946) Brittiko matematikusi taj közgazdászi.
Lovári:
Le lovárike romengeri cshib.
Lovárike roma:
Jek csoporto maskar o roma, aszoszkere manusa andi celi Európa dzsiven. Pumari sajátni cshib vakeren taj eredetileg la Maskarutne Európake pal’ odá ríszo származinen, aká ungrika taj rományika vakeren.
Morvaországo:
Le Csehikoszkero keletiko ríszo.
Náci:
Harnyaribe le Nemzetike Szocialistenge.
Nečas, Petr:
(1964- ) Miniszterelnöko ando Csehiko Kösztársaságo kathar o 2010 zsi ko 2013.
Nyilaskeresztesno párto:
Fasisztiko, nemzetiko szocialistiko párto ando Ungriko maskar o 1939-dikno taj 1945-dikno bers.
Partnerike Országi:
Győsztesne lukesztengero koalícijóvo ando dúto világháborúvo: Amerikajike Egyesültne Államja, Egyesültno Kirájságo la Bare Britannijake taj Északike Írikoszke, Francijiko taj o Szovjetunijóvo.
Pauling, Linus:
(1901-1994) Dú osztatlanne Nóbel-díjoszkero nyertesi, szar vegyészi taj békeaktivista.
Pharrajimosz:
Romano alav po mundarkeribe le európavike romenge taj szintenge.
Protektorátusi:
Csak jekhe ríszoszte szuveréniko államo, mer o külpolitikajike döntéssa taj o lukesztiko védelmo jek áver államo kerel.
Reinhardt hadműveleto:
Kódnevo le tömegesne mundarkeribeszke, akana mundargye le biboldóven ando specjálisne lágerja Belzecoszte, Sobiboroszte taj Treblinkate maskar 1941 taj 1943.
Riefenstahl, Leni:
(1902-2003) Táncoskinya, fotóskinya taj filmrendezőkinya, közelikni barátkinya le Adolf Hitleriszke.
Ritter, Robert:
(1901-1951) Nemzetiko szocialistiko kutatóvo, ako i fajhigiénija taj népességbiológija kutatinlahi. Ó hi felelősno vase „fajike biológijajike“ szakértőjike véleménnya, miste szoszke but des ezeri romen taj szinten mundarkergye.
Rom:
Andi romani cshib adá alav jekhe romane murse jelentinel.
Roma:
Andi romani cshib adá alav vagy buter romane mursen vagy le cele romen jelentinel.
Roman:
Le romengeri cshib (áver formi: romani, romanesz).
Romanesz:
Le romengeri cshib (áver formi: romani, roman).
Romani:
Le romengeri cshib (áver formi: roman, romanesz).
Romni:
Andi romani cshib adá alav jekha romane dzsúja jelentinel.
Roosevelt, Theodore:
(1858-1919) La USA-kero 26-dikno elnöko, ako Béke Nóbel-díjo nyeringya.
SA:
O csapattya ole NSDAP epaslukesztiko "Sturmabteilungoszke".
Shaw, George Bernard:
(1856-1950) Íriko drámaíróvo taj szocialista, társalapítóvo ole London School of Economics egyetemoszke, ako Nóbel-díjo nyeringya.
SS-i:
O csapattya ole NSDAP epaslukesztiko „Schutzstaffeloszke“; eszközo sztya k’ odá, hogy o nemzetiko szocialistiko államo téle te nyuminel le manusen. Főleg o SS-i sztya o felelősno vaso holokauszto taj vaso áver bűncselekménnya.
Szamurdaripen:
Szintiko alav po mundarkeribe le európavike romenge taj szintenge.
Szintetikesz:
Szintiki cshib, aszo o szintike csalággya vakeren maskar pumende.
Szinti:
Jek csoporto maskar o roma, aszo kathar o 14-dikno selbers andi Nyugatiki Európa dzsivel.
Szintica (Szintkinya):
Andi szintiki cshib adá alav jekha szintike dzsúja jelentinel.
Szinto:
Andi szintiki cshib adá alav jekhe szintike murse jelentinel.
Szovjetúnijóvo:
Szöveccségiko Unijóvo ole Szovjetike Szocialistike Kösztársaságenge maškar 1922 taj 1991.
Szvitoszkero gazdaságiko válságo:
Gazdaságiko pále peribe taj tömegesno bibútyakeribe ando celo szvito maskar o 1928 taj 1930.
Tífuszi:
Aszavo fertőzőno naszvalipe, aszo o baktérijumja den préko.
Transznyisztrija:
Moldávijakero ríszo le Dnyeszter fojóvosztar mero keleto.
Usztasa:
Fasisztiko, nemzetiko szocialistiko kormáňiko párto ando Horvátiko maskar o 1941-dikno taj 1945-dikno bers.
Wedding, Alex:
(1905-1966) Ola Margarete Bernheim írókinyakero álnevo.
Wells, H.G.:
(1866-1946) Brittiko történészi, szociológusi taj Sci-fi szerzóvo.
