a11y.jump_to_main_content a11y.jump_to_footer a11y.jump_nav_end a11y.jump_nav_start

I1 AUSCHWITZ-BIRKENAU (PL)

Ando 1942-dikno bers december 16-án o Heinrich Himmleri ári dinya, hogy le cele „cigányen“, ako még te akani ando nyimciko birodalmo dzsivel, Auschwitzoszte kampe te lidzsen. Adá auschwitziko rendeleto szikagya, hogy adá hi o utosóno tervo, aszoha le cele „cigányen“ ári kamnahi te vigzinen. Ando 1943-dikne berseszkero áprilisi kezdingye ole nyimcike, osztrákike taj csehike romen taj szinten tömegesen te lidzsen AuschwitzBirkenauvoszte. Buter szar 20 000 romen taj szinten rakingye peder jekfáreszte 32 kastune barakkoszte ando „cigányiko családiko tábori“ Auschwitzoszte. Pe 1944-dikne berseszkero júlijusi lengero 70 százaléko múlo sztya. Áver lágerende liginye odolen, ako még te akani kípesne sztye búti te keren. Ando 1944-dikno bers augusztus 2-án ráti gázoha mundargye ole 2879 fogjen, ako ácshinye.

Jek barakko oggyándarrú − o gáda ráti ári terítinnahi, hogy odi masina, aszo pe kíposzkero közepo hi, te sutyarel len. Adá hi o eggyetlenno pindzsardo kípo palo auschwitz-birkenauviko „cigányiko“ lágeri.
© Nyimciko Szöveccségiko Arhívumo, Koblenzo, Nyimciko.
Download pdf
privacy_overlay.youtube.title

privacy_overlay.youtube.description

privacy_overlay.vimeo.title

privacy_overlay.vimeo.description

privacy_overlay.openstreetmap.title

privacy_overlay.openstreetmap.description

privacy_overlay.issuu.title

privacy_overlay.issuu.description