Fogjike táborja taj robottya

Csalággya táven ando marzahniko „cigányiko“ tábori pe Berlinoszkero szílo ando 1939-dikno bers.

H1. BERLIN-MARZAHN (D)

© Nyimciko Szöveccségiko Arhívumo, Koblenzo, Nyimciko.

Nyimciko szintiko családo ando blickendorfi ko lágeri, Kölnoszte ando 1937-dikno bers december 12-én.

© Nyimciko Szöveccségiko Arhívumo, Koblenzo, Nyimciko.

Le jekhe raboszkero rajzo palo tábori.

H3. DUBNICA NAD VÁHOM (SK)

© Karol Janasiszkero sajátno ketháne kedibe, Považská Bystrica, Szerviko.

Höherwegiko „cigányiko“ tábori Düsseldorfoszte.

H4. DÜSSELDORF (D)

© Nyimciko Szöveccségiko Arhívumo, Koblenzo, Nyimciko.

O „cigányiko“ tábori po ánglutno Beginenstrasse Uckendorfoszte, pe fóreszkero szílo Gelsenkirchenoszte.

H5. GELSENKIRCHEN (D)

© Nyimciko Szöveccségiko Arhívumo, Koblenzo, Nyimciko.

O fogji ando hamburg-harburgiko „cigányiko“ tábori, kana interjúvo kergye lenca ando 1938-dikno bers o jagale, vagy saj hogy le „fajkutatóvo“ Robert Ritteriszkere manusa.

H6. HAMBURG (D)

© Nyimciko Szöveccségiko Arhívumo, Koblenzo, Nyimciko.

Kípo palo romane dzsúja taj hurde csháve ando fogjiko tábori Hodonín u Kunštátuszte, aszo o O. Kucery kergya ando 1942-dikno bers.

H7. HODONÍN U KUNSTÁTU (CZ)

© Romane Kultúrakero Múzeumo, Brno, Csehiko.

H8. KOMÁROM (H)

© Szita Szabolcsiszkero sajátno ketháne kedibe, Pesta, Ungriko.

Kípo palo jek bécsiko jagalo, ako őrzinlahi le romane családen, akasz Lackenbachoszte ligije, ando 1943-dikno bers november 23-án, kana ári kergye o lágeri.

H9. LACKENBACH (A)

© Leopold Bannyszkero sajátno ketháne kedibe, Lackenbacho, Ausztrija.

Jek 1943-asno rajzo, pe szoszte odá than hi, aká o roboto sztya Lety u Pískuszte, pálal pale o „cigányiko tábori“.

H10. LETY U PÍSKU (CZ)

© Államigazgatásiko Arhívumo, Prága, Csehiko.

Jek épületo ando „cigányiko“ tábori ando valakanutno litzmannstadtiko gettóvo Łódźoszte, ando Lengyeliko.

© Holokausztiko Emlékmúzeumo, Washingtono, Washington D.C., USA.

Kípo palo szintike dzsúja taj hurde csháve ando maxglaniko tábori paso Salzburgo ando 1939-dikno vagy 1940-dikno bers.

H12. MAXGLAN (A)

© Nyimciko Szintiko taj Romano Dokumentácijósno taj Kulturálisno Központo, Heidelbergo, Nyimciko.

Belgike romane csalággya pe jekhe toroszte ando elewijtiko tábori pe Mechelen/ Malinesiszkero szílo ando 1944-dikno bers.

H13. MECHELEN / MALINES (B)

© Dossin Kaszárnyakero Emlékezőno Than ando Mechelen/Malinesi, Belgijumo.

Kípo pale jek hurde cshávengero csoporto ando Montreuil-Bellay internálóno tábori, aszo saj ovel hogy andar o jek őrtornyo kergye.

H14. MONTREUIL-BELLAY (F)

© Jacques Sigotoszkero sajátno ketháne kedibe, Châteauneuf-les-Martiguesi, Francijiko.

Anuta Branzan (palo jobno ódalo i dúti) taj lakere phenya ando 1942-dikno bers. Lakeri jek nene keragya o kípo, páre divenca angle lengero ári telepítési, hogy te ovel la jek emléko pale lakere endánya.

H15. TRANSNISTRIA (UA)

© Michelle Kelsovakero sajátno ketháne kedibe, Ann Arbori, Michigano, USA.

Terne szinti ando weyeriko lágeri, aszo o táboriko orvosi Alois Stauferi kergya pe 1941-dikne berseszkero nyilaj.

© Andreas Maislingeriszkero sajátno ketháne kedibe, Innsbrucko, Ausztrija.

privacy_overlay.youtube.title

privacy_overlay.youtube.description

privacy_overlay.vimeo.title

privacy_overlay.vimeo.description

privacy_overlay.openstreetmap.title

privacy_overlay.openstreetmap.description

privacy_overlay.issuu.title

privacy_overlay.issuu.description

privacy_overlay.arcgis.title

privacy_overlay.arcgis.description

privacy_overlay.peertube.title

privacy_overlay.peertube.description